Cell biology

"Sejtbiológia" nagy tudományos enciklopédia - meiózis és mitózis, citokinek, sejtfolyamatok, jelátvitel, mozgás, növekedési faktorok stb.

Sejtbiológia (sejtbiológia vagy citológia is) – a sejttudomány. A citológia tárgya a sejt, mint az élet szerkezeti és funkcionális egysége. A citológia feladatai közé tartozik a sejtek szerkezetének és működésének, kémiai összetételének, az egyes sejtkomponensek funkcióinak, a sejtszaporodási folyamatoknak, a környezeti feltételekhez való alkalmazkodásnak, a speciális sejtek szerkezeti sajátosságainak vizsgálata stb. Sejtbiológiai kutatások. összekapcsolódik más területekkel, mint például a genetika, a molekuláris genetika, a biokémia, a molekuláris biológia, az orvosi mikrobiológia, az immunológia és a citokémia.

Az organellumok állandó intracelluláris struktúrák, amelyek szerkezetükben különböznek egymástól és különféle funkciókat látnak el. Az organellumokat membránra (kétmembrános és egymembrános) és nem membránra osztják. A két membránból álló komponensek a plasztidok, a mitokondriumok és a sejtmag. A vakuoláris rendszer organellumjai egymembránú organellumok - az endoplazmatikus retikulum, a Golgi-komplexum, lizoszómák, növényi és gombasejtek vakuólumai, pulzáló vakuólumok stb. A nem membrán organellumok közé tartoznak a riboszómák és a sejtközpont, amelyek folyamatosan jelen vannak sejt.

A mitokondriumok minden eukarióta sejt szerves alkotóelemei. Ezek szemcsés vagy fonalszerű szerkezetek. A mitokondriumokat két membrán határolja - a külső és a belső. A külső mitokondriális membrán választja el a hialoplazmától. A belső membrán számos invaginációt képez a mitokondriumok belsejében - az úgynevezett cristae-t.

A mitózis egy sejtosztódási módszer, amelyben a genetikai anyag (kromoszómák) egyenlően oszlik el az új (leány)sejtek között. Úgy kezdődik, hogy a magot két gyermekre osztjuk. A citoplazma hasonlóképpen oszlik meg. Az egyik osztódásból a másikba lejátszódó folyamatokat mitotikus ciklusnak nevezzük.

A meiózis a csírasejtek képződésének egy szakasza; az eredeti diploid sejt két egymást követő osztódásából (két kromoszómakészletet tartalmaz) és négy haploid csírasejt vagy ivarsejt (egy kromoszómakészletet tartalmazó) képződéséből áll.

A citoszkeleton, fonalas fehérjeszerkezetek halmaza - mikrotubulusok és mikrofilamentumok, amelyek a sejt mozgásszervi rendszerét alkotják. A citoszkeletont csak eukarióta sejtek birtokolják; a prokarióták (baktériumok) sejtjeiben hiányzik. A citoszkeleton merev sejtfal hiányában is bizonyos formát ad a sejtnek. Megszervezi az organellumok mozgását a citoplazmában. A citoszkeleton könnyen átrendeződik, szükség esetén megváltoztatva a sejtek alakját.

Az aminosavak a fehérjék szerkezeti összetevői. A fehérjék biológiai heteropolimerek, amelyek monomerei aminosavak. Körülbelül 200 aminosavról ismert, hogy az élő szervezetekben megtalálható, de ezek közül csak 20 a fehérjék része. Ezek bázikus, vagy fehérjeképző (proteinogén) aminosavak.

Kémiai természetüknél fogva az enzimek egyszerű vagy összetett fehérjék; molekuláik tartalmazhatnak egy nem fehérje részt – egy koenzimet. Az enzimek hatásmechanizmusa a katalizált reakció aktiválási energiájának csökkentése. Ezt úgy érik el, hogy az enzimet a reagáló anyagokhoz kötik, és közbenső komplexet képeznek velük, aminek következtében a reakció energiaküszöbe csökken, és a kívánt irányba való lefutásának valószínűsége meredeken megnő.

Ez a tudományos szótár sejtbiológiai könyv ingyenesen elérhető offline:

• több mint 7500 jellemző- és kifejezésdefiníciót tartalmaz;

• ideális szakembereknek, diákoknak és hobbistáknak egyaránt;

• speciális keresési funkció automatikus kiegészítéssel – a keresés elindul, és beírás közben megjósolja a szót;

• hang Keresés;

• offline munkavégzés – az alkalmazással csomagolt adatbázis, nincs adatköltség a keresés során;

• ideális alkalmazás a gyors áttekintéshez vagy a biológia tanulásához.